2007. november 1., csütörtök

Egy igaz barát

Jó érzés arra gondolni, hogy egyáltalán nem gondolok arra, hogy milyen jól éreztem magam és mi lenne ha. Mert nem érdekel a ha. És nem kell a ha.

Más:
Tegnap lezártam egy korszakot. Máté nagyon nagy segítségemre volt ebben (baziranagyonnagyonköszimégegyszer!), úgy jelent meg este 8kor az Auchannál a csepergő esőben, mint a szőke herceg fehér lovon aki arra hivatott, hogy megmentsen a sárkánytól.



Nos a valóságra vetítve én voltam a szerencsétlen királylány 5 kiló mécsessel a sárkány Gábor volt aki megszegte az adott szavát, a fehér ló szolgálati autót takar és bár Máté nem szőke annál inkább rendelkezik nemes tulajdonságokkal.
Sokat beszélgettünk a Hegyalja felé, majd segített kipakolni aztán kicsit ápolta a pityergő lelkemet és hazavitt. Szóval úgy viselkedett, mint egy igaz barát és ezért örökké hálás leszek neki.

Nincsenek megjegyzések: