olimpiai bajnok Magyarország! - triplázott a vizilabda válogatott

már idejét sem tudom mikor történt, de szerelem volt első látásra.
gyermekkoromban suli után heti háromszor a komjádiban úsztam Laci bácsinál. tudni kell, hogy előtte két helyre is jártam úszni, de egyik helyen sem tanítottak meg rendesen, egyedül a hátúszás ment. aztán jött Laci bácsi és egyik napról a másikra, már szeltem a habokat és onnantól kezdve nem szívesen másztam ki a medencéből. egyik nap mikor jóidő volt, kimentem nyitott medencékhez és egy kisebb csoportot véltem felfedezni: a vizilabdásokat. egy helyben álltak és taposták a vizet, mindenki megpróbált a lehető legmagasabbra feljutni. elég mulatságos volt de tetszett a dolog. hazamentem és megint valami hülye focimeccs volt a tévében, ezért átkapcsoltam egy másik csatornára, ahol éppen olimpiai vizilabda meccset mutattak atlantából. éppen a magyar fiúk küzdöttek a vízben, sajnos már nem emlékszem ki ellen, hiszen akkor még csak 13 éves voltam, de azt tudom, hogy nem kapcsoltam tovább. magával ragadott a játék és a vízben való küzdelem; a mieink azonban azon az olimpián "csak" a 4. helyet érték el.

nem sokkal később Laci bácsi női vizilabda csapatot szervezett, szinte elsőként jelentkeztem, s egy héttel később már magam is gyakorolhattam a taposást. emlékszem, drága Laci bácsi mindig azt kiabálta a partról, hogy lássam a köldököd! mi meg majd' meghaltunk az erőlködéstől :) sajnos Laci bácsinak nem sokkal később másodszor is infarktusa lett ill. a csoportunk velem együtt két főre redukálódott, így a vizilabdás időszaknak vége lett. a tv közvetítéseket azonban továbbra is árgus szemekkel néztem. emlékszem egy női vizilabda meccsre amikor stieber mercédeszék ellenfele, szó szerint megtépte a lányainkat, többek úszódresszét megszaggatták.

2000-ben elsők lettünk az olimpián, majd 2004-ben is, de azt, hogy ez 2008-ban is sikerülni fog, csak legmerészebb álmainkban hittük volna.
és igen, sikerült.

vasárnap reggel 5-kor keltem, mert az mtv1 kiírása szerint ekkor kezdődött volna a női rsg csapatdöntő, de persze megint 3 órás késéssel közvetítettek egy 10 perces összefoglalót. ezúton is üzenem a felelős személyeknek, hogy kakiljanak sündisznót.

no de. 9:40-kor indult a magyarország-amerika döntő amire hetek óta vártam. szinte az első percben megszületett az elsó magyar gól, de az egyenlítés is hamar érkezett. már akkor sejtettem, hogy valami nincs rendben, amikor kiderült, hogy az egyik bíró montenegrói, a másik pedig kanadai... ennek köszönhetően több sérelem is érte a magyar csapatot nézzük sorra: az egyik amcsi játékos korábban ment vissza a pályára büntetése után, de a bírót nem érdekelte; 8:8-as állásnál a 9. gólunkat nem ismerték el; egy szabadlövést akadályoztak a kéksapkások de a bírók erre is fittyet hánytak + járt volna egy sarokdobás de azt sem ítélték meg. na és a legdurvább ami a sporttörténet szégyene: Kását az egyik amcsi a víz felett orrba verte és ezért nem állították ki a szabálytalan játékost, hanem Kemény Dénes kapott sárga lapot!!! na ez mi, ha nem részlehajlás, csalás?
az amerikaiak hiába erőlködtek, hiába vették körbe 3-an Benedeket és nyomták a víz alá, és hiába való volt a bírók hamis ítélete, mert a magyar fiúk lemosták az ellenfelet a pályáról. ehhez hozzájárult az is, hogy egy idő után Gergelyt lecserélték Szécsire. nem vitás, hogy mindegyikük remek kapus, de látszott, hogy Gergely elfáradt. na és akkor jött Szécsi. annak az embernek azbesztből van a teste, mert olyan kemény gólokat hárított, hogy már nézni is fájt. hihetetlen mit művelt a kapuban. és akkor megtörtek az újvilágiak, sorra jöttek a mieink szebbnél szebb mesterlövései.
az utolsó 3 percben már tudtuk, az amerikai csapatt elveszett... amikor pedig már csak 10 másodperc volt hátra mindenki együtt számolt vissza, s mikor lejárt ez a 10 másodperc, minden magyarnak együtt dobbant a szíve és együtt ordítottuk: MAGYARORSZÁG OLIMPIAI BAJNOK! harmadjára is olimpiai bajnok!
annyira megható volt látni amint a fiúk a partról magukkal rántották a vízbe Kemény Dénest és boldogan ölelgetik egymást. más helyzetben elég bizarr lenne 13 fürdőgatyás fiút ölelkezve látni, de ez a helyzet azért teljesen más volt :)

bevallom, ezeket a képsorokat látva, majd később amikor a magyar himnusz szólt úgy sírtam, mint egy ovodás gyerek. méltán lehetünk büszkék ezekre a fiúkra, mert bebizonyították harmadjára is, hogy ŐK a világ legjobbjai.
mi, akik csak az örömnek lehetünk részesei a tv képernyője által, fogalmunk sincs arról milyen komoly munka van ebben a győzelemben. minden nap keményen edzeni a fizikai teljesítőképesség határait súrolva, és lelkileg elfogadni azt, hogy szeretteikkel nem tölthetnek annyi időt amennyit szeretnének...
köszönöm mindannyiuknak azt a rengeteg áldozatot, amit ezért az aranyért hoztak, és köszönet illeti a barátnőket, feleségeket is akik biztos hátteret és támogatást biztosítanak nekik (hiszen minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll :D ), valamint a szülőket, nagyszülőket és gyermekeiket akik elfogadják azt, hogy ezek a fiúk nem lehetnek annyit velük, mint amennyit szeretnének.



Varga Dani azt mondta miután megkapta az aranyérmét egy riporternek, hogy a csapattársai többsége már kétszeres vagy háromszoros olimpiai bajnok, és szeretne ő is azt lenni. tiszta szívből kívánom neki, hogy 4 év múlva újra a dobogó legfelső fokán álljon a magyar csapattal, negyedjére is bebizonyítva a világnak, hogy a magyar vizilabda a legjobb :)

visszatérve az amerikai csapatra, ők biztosra vették a győzelmet, még az NBC is átkapcsolt a döntőre. így legalább egész amerika láthatta, hogy szenvednek vereséget.

"Egészen a döntőig azt hittem, átlag feletti a védekezésünk, a magyarok azonban nevetségessé tettek bennünket. A magyaroknak annyi jó játékosuk van, hogy képtelenség őket lefogni. Jól is játszottak, csak két játékosuk nem szerzett gólt, komikus látványt nyújthattunk" - mondta a meccs után az amerikaiak szövetségi kapitánya, Terry Schröder.



KÖSZÖNÖM FIÚK!