confused

agyacska: jajj ne már megint mit akarsz csinálni? csak nem gondolod, hogy ennek bármi értelme is van?
szivecske: hagyj békén, ne legyél már olyan realista! mindig miattad lesz olyan sivár az élete, hiszen sosem engeded, hogy az érzéseinek éljen!
a: persze, hogy nem, mert amikor engedtem, folyamatosan megalázta önmagát, aztán csak kesergett, mint bridzsitdzsónsz szaténbugyiban a hóesésben. de a herceg persze sosem jött az életmentő köntössel, mindig seggre esett a jégen!
sz: márpedig most itt az ideje, hogy újra higyjen, és bízzon!
a: mégis miben? egy társadalmilag és erkölcsileg elfogadhatatlan érzésnek nincs helye az életében! azt hiszed valóra fog válni az álma? ő sosem fog mellette ébredni, sosem fogja hideg téli estéken átölelni, sosem fogja feladni érte az eddigi életét!
sz: honnan tudod? rengeteg emberrel történt már ilyen!
a: ha ezzel áltatod magad az régen rossz. el kell felejtenie! nem engedem, hogy tovább játszátok ezt az öngyilkos játékot.
sz: mégis mit akarsz tenni?
a: nincs több e-mail, sms, találka… semmi!
sz: legalább egy kis morzsát hagyj neki…
a: nem lehet, te is tudod jól, hogy ezek a morzsák tartják életben közel egy éve ezt az állapotot. azok az apró mosolyok, érintések, üzenetek…tudod, jól hogy ezek a kis élménymorzsák hetekig fenntartják benne azokat az irreálisan boldog illúziókat.
sz: tehetsz bármit, ez az érzés már bennem él, innen nem írthatod ki!
a: hidd el, ha megszakítunk vele minden kapcsolatot, előbb-utóbb elhal az is.
sz: ugyan. ismerhetnél már, gondolj csak hosziármándóra, válenszióra… őket is próbáltad kigyomlálni belőlem.
a: és sikerült is! igaz, hogy sok időbe tellt, de sikerült.
sz: tégy belátásod szerint, de szerelem nélkül nem élhet, szüksége van rá. tudod mennyire fontos ez neki.
a: tudom. egy nap eljön ez ő ideje, de vele nem lehet az. én is azt akarom, hogy boldog legyen, de nem veheti fel a versenyt velük.
sz: azt hiszem igazad van… jobb ha ezt tesszük.

I'm looking at the floor
I'm looking anywhere to try to put my head into
A different place
I'm stopping it before
Before I think about the promise to myself that
I'm about to break
Fall into daydreams inside these walls
I must be out of my mind
Cause I don't even know you
But all I do is think about your face
And I don't wanna call you
But I wish I had your number just in case
And I never thought someone could shake me like
You can
Some things weren't designed to understand
I hope you didn't see
I hope you didn't notice if you did I hope you
Looked away
I'll keep it all to me
I'll keep on running cause it's only when I'm running that I feel safe
As I fall I must be out of my mind
Cause I don't even know you...
TV shows and cars that won't slow down
I should be looking for a chance but don't know how
Disillusion never let me down
Don't lose it now, don't lose it
I don't even know you...