csipcsirip

pár hete valahogy nem áll össze a kép. gondolkodom és próbálok rájönni mi a baj, miért nem érzem azt, amit kellene, végül rájöttem.
ma reggel madárcsicsergésre ébredtem. akkor értettem meg, hogy mindegy, hogy hol hallom, a lényeg az, hogy hallom. legyek akár a tengerparton, a hegyekben, egy kacsaforgó lábon álló palotában vagy a híd alatt... a lényeg az, hogy hallom.
egyedül rajtam múlik, hogy észreveszem-e, felfigyelek-e rá, megélem-e azt a pillanatot. senki máson.
saját magunk döntjük el, hogy boldogok vagy bolondok vagyunk, és legtöbbször az utóbbit választjuk, mert sokkal könnyebb azt elhinni, hogy a boldogságunk másoktól függ pedig ez egy belső játszma.
halljátok meg, éljétek meg, győzzétek le a bolondot!