2007. július 11., szerda

Végre..

Olyan vagyok, mint akin átment egy úthenger, én mégis mosolygok :)
Tegnap ismét hajnali háromig beszélgettem Vele, megint 4 órán keresztül. Nem tudom megunni, nem tudok mások előítéleteivel azonosulni. Előre hallom anya intő szavait és én előre tudom mivel fogom megcáfolni azokat. Várom már, hogy ott álljon velem szemben, lássam a mosolyát, a szemét, ahogy gesztikulál ahogy létezik. Ma reggel 3 kávét döntöttem be, hogy egyáltalán tudjam hol vagyok, aztán rohanás, telefonálás, ügyintézés, mailek hada... De mindeközben velem volt sms-ben és már van viszonyítási alapom. Hétfő :)
Nem volt egy könnyű nap, de legalább van kire gondolnom amikor bosszús vagyok és ez mosolyt csal az arcomra. Egész nap ez a dal járt a fejemben, legalább 20-szor meghallgattam... Végre....

Ákos: Végre

Végre
Most hogy végre látlak,
Van kire gondolnom,
Végre
És ha meg nem is kívánlak,
Azért lesz miről álmodnom,
Eszembe jutsz
És elénekellek,
Szóvá teszlek,
Újjáteremtelek,
Csak engedd meg.

Végre
Meríts erőt a szóból,
Amely hozzád beszél,
Végre
A szemed tüzének hódol
A vers, amely miattad él,
Így lettél múzsa,
Így köt majd gúzsba
Egyetlen dallam,
Hogy végre szabad legyél,
Hogy többé ne félj,
Hogy többé ne félj.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

Végre
Egy kérdésre vár csak a válasz,
A titkod hadd legyek én
Végre
Ha a boldogtalanság fáraszt,
Talán jóvátehetném
Bizonytalan
És egyszerű szándék,
Maga a játék
Az igazi ajándék
Csak ne dobd el még
Csak ne dobd el még.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

Nincsenek megjegyzések: