Ma kaptam egy szerencse hozó bambuszt.
Talán azért, mert 1 hónapja beszéltünk a mai napról, de ha így van én akkor is örülök.
Bár jobb lenne azt hinni, hogy amúgy is ennyire fontos vagyok.
Néha nem értem magunkat.
Csak azt tudom, hogy az egymás iránt érzett szeretetünk még mindig nem múlik.
...azt hiszem, senki sem kerülheti el, hogy tanúja legyen annak, ahogy a számára legfontosabb dolgok egyik pillanatról a másikra eltűnnek az életéből (Coelho)
Mondd Sophie hát nem volna csodálatos, ha ez a két ember rájönne arra amit mi már tudunk?
Talán egyszer újra vizes hohes c-t készítesz az éjjeliszekrényedre és megint megkínálsz palacsintával.
Azt hiszem nagyon nehezen tudnék csak nemet mondani.
1 megjegyzés:
egyreszt tudjak ok azt nagyon jol, de tudjak azt is, hogy nem lenne a jatek jatek, ha nem igy tortennenek a dolgok
amit nem tudnak, az az, hogy mi nem szeretunk jatszani.
ilyeten modon viszont az eselye annak, hogy ugy legyen megint minden, ahogy, kb a nullara csokken.ebbol viszont az kovetkezik, hogy epp esszel nekunk sincsen erre szuksegunk.
nincs erre szuksegunk.
nem rajuk van szuksegunk.
Megjegyzés küldése