Szóval. Elmentünk kirándulni, szervezetten a Cég által.
Korán reggel találkoztunk a Hősök terén (naná, hogy csak taxival értem oda.)
A gondok ott kezdődtek, hogy a sofőr nem tudta merre és hova kell mennie, de felhívtam T-t aki tudta az odavezető utat.
Dömösön iszonyat hideg volt, így első utunk a helyi krimóba vezetett egy baracklé erejéig. Na jó, lehet, hogy egy kicsit erjedt volt :)
Nekivágtunk az 5 órás túrának a Rám-szakadékban ami tényleg nagyon izgalmas volt, főleg amikor a folyó melletti sziklás falon vagy a vízeséseknél korlátokba kapaszkodva kellett felküzdenünk magunkat. A Rám után óránként elhangzott, hogy már csak fél óra és ott vagyunk a célnál, de a cél nem akart eljönni. GPS segítségével is sikerült kétszer eltévedni a szakadó esőben és egy idő után már kezdtük úgy érezni magunkat, mint valami kiképző táborban úgy rohantunk a hegyen. Mire visszaértünk Dömösre már nem tudtam lábra állni, lüktetett a csavar a bokámban minden egyes lépésnél.
Ezután nyakig sárosan beállítottunk Esztergom egyik patinás éttermébe ahol egy isteni 3 fogásos estebédet fogyasztottunk el. Én speciel örültem, hogy be tudtam egyáltalán vánszorogni, sophie pedig megmondta: a patina alapja a kosz. Mer' ő járt kémia órákra :)
A 2 napos izomláz ellenére nagyon jól éreztem magam és biztos, hogy vissza fogok menni, már ha lesz rá időm. Mostanában rengeteg dolgom van, igazán örülnék ha a nap 48 órából állna.
Ma felhívott Valenszió, megkérdezni mi van velem, mert hetek óta nem hallott felőlem. És mert sokat gondolt rám. Ő is mindig a legjobbkor tűnik fel.
Na meg itt van az Edem sztori. Igazságtalanság amit az élet produkál... Lassan azon gondolkodom, hogy beköltözöm egy tibeti hegyi kolostorba, leborotváltatom a fejem és egész nap mandalákat csinálok majd. Na ott egyik sem fog megtalálni.
Ja. Pénteken vittem virágot Szilárdnak a Hegyaljára. Szombaton reggel a taxival pont arra mentünk, viszont a virág annak ellenére, hogy nyócszor rácsomóztam a kerítésre nem volt ott.
Kívánom annak a degenerált tolvajnak aki egy halott virágcsokrával lett boldogabb, hogy száradjon le a keze és nőjön be az orra luka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése