események

Sophie-val felfedeztük a vapiano új kínálatát és mikor már a koktél vége felé jártunk csörgött a telefonom. 23-as szám, tudjuk ki...

részéről könyörgés és hason csúszás, részemről közöny. tudtam, hogy nem gondolja komolyan amit mondd, és pár nappal később ki is derült, hogy igazam volt. nem fogja fel, hogy vége hisz el sem kezdődött. 5 év hosszú idő, és éppen elég arra, hogy megtanuljam; nem szabad elkövetnem ugyanazokat a hibákat.

sokat gondolkodtam mostanában. sophie többször is mondta, hogy szerinte az ő szociális érzékenysége is bennem van, hiszen őt nem hatja meg az etióp szegénység, én viszont egy hajléktalan láttán is simán elbőgöm magam. pár napja rosszul aludtam és felébredtem hajnalban, nemsokkal ezután sms-t kaptam sophie-tól: sajnos rossz hírekről. mondtam is neki másnap, hogy megéreztem és biztos azért ébredtem fel, de szerinte biztos tibetben történt valami szörnyűség és azért riadtam fel :)
tibet sokszor szerepel a gondolataimban. mértéktelenül feldühít az amit a kínaiak művelnek évtizedek óta a tibetiekkel, és az is, hogy a világ mindezt nyugodtan tűri és semmit sem tesz. persze, hiszen ott irakkal ellentétben nincsen olaj... remélem egyszer valaki véget vet ennek a borzalomnak és öldöklésnek.

amúgy szombaton a HEA olimpián foci közben felszakadt a körmöm iszonyatos fájdalmakat éltem át. ömlött a körmöm alól a vér és csak zokogtam a fájdalomtól aztán egy kollégám elvitt a baleseti sebészetre ahol a recepciós nyílt törést diagnosztizált, ezt azért már megmosolyogtam. bekötöztek, és közölték, hogy le fog esni a körmöm, bár ha nem lenne mű akkor felszúrták volna és leszívják a vért. hajnal f4ig nem tudtam elaludni a fájdalomtól azt hittem megőrülök.

ma voltam kötözésen, hát megkönnyeztem rendesen. ja és amúgy iszonyatosan gusztustalanul néz ki.