ez.vagyok.én.

1938-ban írta meg ezeket a dallamokat Samuel Barber, majd 2000-ben Willian Orbit által került feldolgozásra. ekkor ismertem meg ez a csodálatos dallamot ami beégett a lelkembe. később tiesto is feldolgozta (no comment.)



néha én is úgy érzem, hogy állok a világ közepén, mint a fa, és csak úgy megtörténnek körülöttem a dolgok, nem pedig velem történnek meg.
elmúlik az idő, én pedig nem változom, csak állok ott az eltellt idő bölcsességével. minden ami történik velem, csak apró nyomot hagy rajtam, és az emberek észre sem veszik ha új hajtást bontok. az évek múlása, a harcok, a lelkemben tomboló tüzek nem látszanak rajtam, de valahol bennem is elrejtőznek azok az évgyűrűk, melyek a fák teljes élettörténetét elmesélik annak aki ismeri a jeleket.

mikor a fa meghal, az évgyűrűk felfedik történetét az erdésznek. ő tudja, hogy hány éves volt, hogy mikor érte vihar, vagy bántotta erdőtűz.
talán az én törzsemnek is ki kell dőlnie ahhoz, hogy valaki, aki ért a jelekből, megismerje az életem igazi történetét, és olyannak lásson, amilyen vagyok.